Ki a Makó Térségi Víziközmű Kft. tulajdonosa ?

Makó,Ambrózfalva,Csanádpalota,Csanádalberti,Kövegy,Nagyér, Nagylak,Kiszombor,Magyarcsanád,Apátfalva,Királyhegyes,Pitvaros,Maroslele,Óföldeák, Földeák,Ferencszállás, Klárafalva települések önkormányzatai.

Ki és mikor állapítja meg a víz- és csatornadíjakat ?

A díjakat az illetékes önkormányzatok képviselő testületei állapítják meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző december 31-ig.

Hogyan biztosítja a megfelelő víznyomást a vízszolgáltató ?

Azért, hogy a legnagyobb nyári melegben is megfelelő nyomással érkezzen a víz a csapokba, elegendő kapacitás, nyomásfokozó szivattyúk, megfelelő magasságban elhelyezett víztornyok vagy hidroforok és megfelelő ivóvízvezeték hálózat szükségesek.

Kik ellenőrzik az ivóvíz minőségét ?

A víz a legfontosabb élelmiszerünk, ezért csak szigorú minőségellenőrzések után érkezhet meg a vízcsapokba.A vízszolgáltató társaságok az előírt és saját belső ellenőrzéseiktől függetlenül, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakemberei is rendszeresen vizsgálják az ivóvíz minőségét

Milyen az ivóvíz keménysége Makón és környékén ?

Szolgáltatási területünkön az ivóvizek lágy vizek (2 - 11 német keménységi fok), ezért általában nem szükséges lágyítani. Érdemes azonban a vásárolt mosógép, bojler, vízmelegítő, mosogatógép kezelési utasítását áttanulmányozni, hogy milyen keménységnél ír elő a vásárolt terméknél adalékszer alkalmazását. Újabban a mosógépek vásárlásakor tesztcsík is segít a víz keménységének megállapításában. A víz pontos keménysége településenként a honlapunkon megtalálható, vagy az ügyfélszolgálatnál megtudható.

Miért látjuk esetenként fehérnek a csapból folyó vizet ?

A csapból kizúduló víz fehérségét a benne levő levegő okozhatja. Ez a levegő néhány másodperc alatt kiválik és a pohárban a víz színtelenné válik. Téves tehát az a nézet, hogy a vezetékes ivóvíz fehérségét vegyszer vagy klór okozza. Közegészségügyi okokból ritkán kis mennyiségű klórt adagolunk a vízellátó rendszerekbe a baktériumok elpusztítása céljából.

A településeink alatti talajvíz miért nitrátosodott el, miért vált emberi, állati felhasználásra alkalmatlaná ? Már a mélyebb rétegvizeinkben is megjelentek a szennyező anyagok ?

A vezetékes vízellátás miatt megnövekedett szennyvíz mennyiség tisztítatlanul került be a házi szikkasztókon keresztül a talajba, a talajvízbe , és később a mélyebb rétegekbe.

A Maros vize miért vált néhány évtized alatt nem csak ivásra, hanem fürdésre is alkalmatlaná ?

Nemcsak nálunk Magyarországon, hanem Erdélyben is tisztítatlanul kerül be az ipari és a kommunális szennyvíz a folyóba.

Miért vált szükségessé a vízterhelési díj bevezetése 2004. január 1-től ?

Hazánkban a teljeskörű szennyvíztisztítás hiánya miatt továbbra is szennyező anyagok kerülnek élővizeinkbe. A folyamat megállítása érdekében a kormány megvizsgálta a terhelések további csökkenését célzó beruházások megvalósításának lehetőségét, és döntött a vízterhelési díj fokozatos bevezetéséről. Ez a természetes környezet megóvását szorgalmazó intézkedés a "szennyező fizet" elv alapján arányos teherviselést jelent az állam és a környezethasználók között. A vízterhelési díj mértéke a Makó Térségi Víziközmű Kft. üzemeltetési területén a szenyvíztisztító kiváló hatásfokának köszönhetően a legalacsonyabb országos viszonylatban is.

Kinek kell beszedni a vízterhelési díjat ?

A hatályos törvény értelmében a víziközmű szolgáltatók szedik be a vízterhelést előidéző fogyasztóktól a szolgáltatás árán felül, a vízdíjszámlában külön tételként megjelenő köbméterarányos díjat, melynek mértéke 2004-ben a terhelés alapján számított vízterhelési díj 30 %-a volt.A díjfizetési kötelezettség 2008-ban éri el a 100 %-ot.

Mi történik a fogyasztók által befizetett vízterhelési díjjal ?

A víziközmű szolgáltatók által beszedett vízterhelési díj az állami költségvetésbe folyik be. Ezt az összeget az állam környezetvédelmi beruházásokra, technológiai fejlesztésekre fordítja, melyek hosszabb távon javíthatják környezetünk állapotát.

Miért vezették be a talajterhelési díjat ?

Hosszú évek óta a házi szennyvízszikkasztókon keresztül talajba szivárgó tisztítatlan szennyvíz környezetárosító, szennyező hatású. A talajterhelési díjat azoknak kell fizetniük, akik előtt megvan a lehetőség- azaz az ingatlanuk előtt megépült a csatorna -arra, hogy a szennyvizüket a települési csatornahálózaton keresztül a tisztító telepre vezessék, de nem élnek vele. A talajterhelési díjjal szeretnék a törvényalkotók ösztönözni a lakosságot a környezetkárosító szennyvízszikkasztás felszámolására, a csatornabekötések létesítésére.

Kinek kell beszedni a talajterhelési díjat ?

A talajterhelési díjat helyi adó formájában a helyi önkormányzatok szedik be a vízszolgáltatóktól kapott adatszolgáltatás alapján. A kibocsátott szennyvíz m3-éből levonható a számlával igazolt szippantott szennyvíz m3, hiszen ez a menyiség bizonyítottan a szennyvíztisztítóba kerül tisztításra, és nem terheli a talajt.Tehát nem érdemes a szippantással spórolni.

Miért szükséges a települések csatornázottságának növelése ?

Ivóvízbázisaink , természetes környezetünk megóvása érdekében, lehetőség szerint minden felhasznált ivóvízből keletkezett szennyvizet össze kell gyűjtenünk és az előírásoknak megfelelően meg kell tisztítanunk. Élővizeinkbe csak ellenőrzött körülmények között engedhetjük vissza a megtisztított szennyvizet.

Miért nem szabad a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni ?

A társaságunk által üzemeltetett csatornahálózatot csak a szennyvizek elvezetésére létesítették. Amennyiben nagyobb mennyiségű csapadékvíz kerül a szennyvízcsatornába, a hálózaton szennyvízkiöntés fordulhat elő, zavarok keletkezhetnek a tisztítási technológiában és növekszik a szennyvíz elvezetési és tisztítási költsége.

Mi az oka a szennyvízelvezetés során keletkező szaghatások jelentkezésének ?

A szennyvízátemelőknél jelentkező szaghatás oka az, hogy a városban kiépült csatornahálózat kihasználtsága csak kb. 25 %-os, ráadásul a kis mennyiségű szenyvíz töménysége nagy. A megoldás az lenne, ha a településen élők minél nagyobb számban kötnének be a szennyvíz csatornába, így a szennyvíz tartózkodási ideje csökkenne. Társaságunk a végleges megoldás hiányában a szaghatások csökkentése érdekében költséges segédmegoldásokat alkalmaz: ügyel a szennyvíz csatornahálózatban levő tartózkodási idejének optimalizálására az átemelők be- és kikapcsolási szintjeinek beállításával, valamint a szennyvízbebocsátókat folyamatosan ellenőrzi a beérkező szennyvíz megfelelő minősége érdekében. Továbbá a szaghatás semlegesítésére a szennyvízátemelők szellőző csöveit megmagasította, az átemelők nyílásait leszigetelte és az átemelőkben speciális géltáblákat helyezett el.

Mire kell ügyelni a zárt házi szennyvíztároló létesítése és használata során ?

A szennyvíztároló mindig olyan anyagból készüljön, amely megakadályozza a szennyvíz talajba történő szivárgását, illetve a talajvíz bejutását a szennyvízaknába. A szennyvízszippantást olyan vállalkozóval végeztessük, aki a megfelelő engedélyekkel rendelkezik és gondoskodik a szennyvíztisztító telepre történő beszállításról. (Makón a kijelölt közszolgáltató a Makó Térségi Víziközmű Kft., a szippantást a 213-925 telefonszámon lehet megrendelni.)

Miért nem szabad a szennyvizet a csapadékvíz csatornába vezetni ?

A csapadékvíz csatornák a csapadékvíz elvezetésére lettek méretezve, tartalmuk nem a szennyvíztisztító telepre, hanem valamelyik élővízbe kerül. Így a csapadékvíz csatornába került szennyvíz ártalmas élővizeinkre és a talajra is .

Tudja-e Ön, hogy Románia Uniós tagságával kötelezettséget vállalt arra, hogy 2013-ig megszünteti a folyók szennyezését ?