Szolgáltatási területünkön az ivóvizet általában nem szükséges lágyítani semmilyen vegyszerrel, mert nem ártalmas sem az egészségre, és nem okoz semmilyen kárt a háztartásban használt készülékekben (villany - bojler, automata mosógép, stb.).
Azonban érdemes a vásárolt mosógép, bojler, vízmelegítő, mosogatógép kezelési utasítását átolvasni, hogy milyen keménységnél ír elő a vásárolt terméknél adalékszer alkalmazást.
Legújabban a mosógépek vásárlásakor tesztcsík is segít a víz keménységének megállapításában.
Minden olyan vízminőségi kérdésben, ami a fogyasztókat érdekli a Makó-Térségi Víziközmű Kft. műszaki szakemberei szívesen állnak rendelkezésre a 62/211-177 telefonszámon vagy személyesen.

Az ivás több, mint szomjoltás: Kortyonként igyunk, élvezve az elfogyasztott ital minden cseppjét!

Sportolás vagy más intenzív fizikai megterhelés közben sok folyadékot veszítünk és a folyadékvesztés során igen sok ásványi anyag és nyomelem is távozik szervezetünkből. Néhány százalék folyadékveszteség, 70 kg -os testsúlyt figyelembe véve, már több liter víz pótlását teszi szükségessé, aminek elmulasztása estén izomgörcs, hányinger léphet fel és nő a fáradékonyság.

Az idős emberek szomjúságérzete fokozatosan csökken, ezért általában a szükségesnél kevesebb folyadékot fogyasztanak, ezért szervezetük kiszáradhat, emésztési zavarok léphetnek fel és növekszik a trombózis veszélye. Különösen nőknél gyakori a csontritkulás, ami könnyen csonttöréssel is jár. Ennek oka többek között a csontok kalciumhiánya. Idős embereknél gyakran felborul a szervezet elektrolit háztartása is. Kialakulhat az időskori cukorbetegség.

Gondoskodjunk rendszeres folyadékfelvételről

Ne várjuk meg amíg a szervezet szomjúságot jelez
Módszeresen alakítsuk ki ivási szokásainkat
Ügyeljünk a szilárd és folyékony táplálékok arányára
Napi tevékenységünkben tartsunk hosszabb-rövidebb pihenőket, ezeket használjuk fel egy-egy frissítő pohár víz elfogyasztására
Esténként tartsunk számvetést, hogy mennyi folyadékot vettünk magunkhoz
Az ásványi anyagcsere fontos része a biológiai folyamatoknak: megelőzi az emberi szervezetben az elektrolit-háztartás zavarait és az ivóvízben lévő ásványi anyagok egy része ugyanolyan szerepet tölt be, mint a vitaminok.

Ásványvíz, gyógyvíz, vagy csapvíz?

Víz

Az emberi létezés lételeme. A szervezet 80%-a vízből áll. Nem csak a jelenlétének van kulcsfontossága, hanem a körfolyamatok miatt a napi vízbevitel is fontos, hisz a rendszeresen kevés bevitt víz többek között vesebetegséget okoz.
A víz nem csak önmagában kell, hanem a vízben oldott anyagok is fontosak. Földi körforgása miatt a víz felvesz, felold bizonyos ásványi anyagokat. Ezek az oldott anyagok is alapvető fontosságúak az élet szempontjából.

A víz egy különleges fajtája, melyet vízgőz lecsapódásából lehet nyerni, a desztillált víz. Ennek jellemzője, hogy semmilyen oldott ásványi anyagot sem tartalmaz. Ennek megfelelően a desztillált víz nem alkalmas az élet fenntartására.

A víz annál értékesebb az élet számára, minél több és különlegesebb oldott ásványi anyagokat tartalmaz, természetesen bizonyos határokon belül. A sok ásványi anyagot tartalmazó víz hatékonyan oltja a szomjúságot, fogyasztása élvezetes. Ezzel ellentétben a kevés ásványi anyagot tartalmazó víz, mely már majdnem desztillált víz, nem oltja a szomjúságot, sőt szinte generálja azt.

Ivóvíz

Az ivóvíz összetétele szigorúan meghatározott, káros anyagokat nem, vagy csak kis mértékben tartalmazhat. Azért, hogy ez teljesíthető legyen, legtöbbször a vizet kezelni kell, azaz el kell távolítani az oda nem illő oldott anyagokat. Ilyen eltávolításra váró anyagok az arzén, ammónia, nitrát.

A hegyes területeken a vízben sok az oldott kálcium és magnézium, kemény a víz. Ezt jó inni, de nehezebb mosni, főzni. A sík területeken általában a víz lágy, nincs akkora élvezeti értéke, viszont könnyebb vele mosni, főzni.

A mai kor környezetszennyezése komoly kihívásokat tartogat a vízművek számára. A felszíni vizekből nyert ivóvíz előállítása igen bonyolult technológiát igényel, és költséges (pl. Balaton). A mélyfúrású kutakból nyert vizek általában kevésbé szennyezettek, itt egy-egy fokozottan jelenlévő ásványi anyagot kell eltávolítani, ha kell, és ezért a víz élvezeti értéke sokkal jobb, viszont azt is tudni kell, hogy a kemény víz nem tesz jót a vesének, mert vesekövet okozhat.

Ásványvíz

Ásványvíznek tekinthető az a víz, mely rendelkezik az ivóvíz szigorú előírásaival, ugyanakkor tartalmaz oldott ásványi anyagokat, ráadásul abból csak az ember számára hasznosakat. Attól függően, hogy melyik ásványi anyagból tartalmaz többet, alkalmas különböző betegségek kezelésének segítésére.

Ásványvíznek lehet tekinteni azt a vizet, mely megfelel a szigorú egészségügyi szabályoknak és legalább 1.000 mg/liter oldott össz ásványi anyagot tartalmaz. A valóságban az élvezeti értéket tekintve, jó ha ez a mennyiség legalább 1.500mg/liter.

Ásványi anyagokkal dúsított víz

Ahogy narancsból is nagyságrenddel kevesebb terem, mint amennyi narancslevet az emberiség megiszik évente, úgy egyre jellemzőbb, hogy az élelmiszeripar rátette kezét az ásványvíz gyártására. Mivel egy jó ásványvíz mindig helyhez kötött, egy-egy forráshoz, és ez nem biztosítja a korlátlan lehetőségeket, és a magas profitot, ezért a kereskedelmi forgalomban levő ásványvizek nagy része mesterséges.

A recept egyszerű, venni kell a me3gfelelő csapvizet, szükség esetén kell adni hozzá egy kis ásványi anyagot, sok széndioxidot, és lehet forgalmazni.

Ásványvíz hisztéria

Mivel az élelmiszeripar profit termelése vetekszik a hadiparral és a gyógyszeriparral, így aztán azonnal megtalálták az emberek befolyásolásának módját reklámok által.

Ma már a fogyasztói társadalom -áldásaként-, keletkezett egy újabb virtuális igény, az ásványvíz. Ez az igény oda jutott, hogy az üdítőkkel egyenrangú és napi fogyasztásra szánt.

Ásványvizek az üzletekben

Az üzletekben található néhány jó minőségű és nagyon sok rossz minőségű, ásványvízként árult palackos víz. Még a magyar, közismert márkák között van jó, de az ismeretlen eredetű, főleg olaszos nevű vizek legtöbbször a magyar ivóvíz minőségét el sem érik, azaz rosszabb a víz minősége, mint a csapvíz.

Inni, vagy nem inni?

Régen az ásványvizet kúraszerűen, egy-egy adott betegség miatt itták és legtöbbször csak a tehetősek.
Ma már mindenki számára elérhető, népi ital, régi funkciója megváltozott.

Az 1.000-1.500 mg/l vagy nagyobb ásványi anyag tartalmú vizek rendszeres fogyasztása nem ajánlott, ugyanis a magas ásványi tartalom a vesét tönkre teszi, emellett bizonyos ásványi anyagok, melyek jót tesznek a beteg szervezettel, rendszeresen fogyasztva nem jók az egészséges szervezet számára.

Az 1.000 mg/l-nél kevesebb ásványi tartalmú vizek igazából nem ásványvizek az üzletekben mégis ez áll rajtuk. Ezek, amennyiben nem rosszabb minőségűek, mint az ivóvíz, gyakorlatilag gondot nem okoznak, fogyasztásuk lehet rendszeres.

Olyan helyeken, ahol a csapvíz nagyon kemény, ott érdemes rendszeresen lágyabb ásványvizet fogyasztani, hisz ezzel megkíméljük a vesét.

Aki rendszeresen ásványvizet fogyaszt, és csak azt, annak ajánlott, hogy időnként váltogassa a típusokat, például havonta. Ennek oka, hogy minden víznek más az összetevője, és a folyamatos fogyasztás miatt egy ásványfajta sem kerül túlsúlyba a szervezetben.

Nyáron a melegben, mikor a verejtékkel sok ásványi anyag távozik a szervezetből, akkor érdemes kimondottan nagy ásványi anyag tartalmú vizeket inni (akár 1.800mg/l), télen viszont nem.

Külföldre menet felértékelődhet az ásványvíz szerepe, mert Európán túl sok helyen ihatatlan a csapvíz és ezért nem is marad más.

forrás: http://vizkoz.silihost.hu

Miért nem jó megoldás a rendszeres ásványvíz fogyasztás?

„az üveges ásványvíz nem feltétlenül egészségesebb vagy biztonságosabb, mint a csapvíz… az ásványvizek huszonöt százaléka valójában újrapalackozott csapvíz”

A forgalomban lévő ásványvizek döntő többsége nem felel meg az ivóvíz határértékeinek!

Mivel az ásványvizek ásványi anyag tartalma törvényben nincs szabályozva úgy, mint a csapvíz esetében, így egyes gyártók van hogy túl alacsony, van hogy túlzottan magas ásványi anyag tartalmú palackozott vizeket hoznak forgalomba. A szervetlen sók azonban lerakódnak kövek formájában a szervezetben (epekő, fogkő, rugalmatlanná váló izületek).
Az ásványvizekben lévő szervetlen ásványi anyagokat szervezetünk nem, vagy csak kismértékben tudja hasznosítani, ezért a folyamatos ásványvíz fogyasztás jelentősen leterheli a kiválasztó rendszerünket.

Mennyibe kerül a napi ásványvíz fogyasztás?

Vegyünk alapul egy közepes árfekvésű ásványvizet, melynek ára 70 Ft/liter.
Egy átlagos négytagú családban naponta minimum 4 x 1 liter folyadékot fogyasztanak el. Ez 70 Ft-os ásványvízzel számolva, egy év alatt :
4 x 70 x 365 = 102.000 Ft.

Az ásványvízfogyasztás még egy problémát vet fel. A nagymennyiségű PET palackok elborítják a közterületeket, a hulladéklerakókat, ezek ártalmatlanítása vagy ártalmatlanítás nélküli elhelyezése a környezetre hatalmas terhet jelent.

KERTI VÍZNYERŐ KIALAKÍTÁSÁNAK HIVATALOS MENETE

A kerti kutak fúrásához a helyi jegyzőtől kell engedélyt kérni. Hivatalos becslés nincs, de a kerti kutak elenyésző töredékét fúrták és használják legálisan, szabályosan.

A kutat terveztetni, fúrását, ásását pedig engedélyeztetni kell, ráadásul a kinyert víz után úgynevezett vízkészleti díjat is kell fizetni.

Egy átlagos családi ház kertjébe is csak hivatalos eljárás után lehet kutat fúratni. Ez a legegyszerűbb és legolcsóbb eset, hiszen az első víznyerő rétegből vett, évi 500 köbméteres (vagy napi 1,5 köbméter) mennyiség alatti vízkivétel esetén a helyi önkormányzat jegyzője engedélyezheti a létesítést. A fúráshoz létesítési engedélyt kell kérni, a használatbavétel előtt pedig „talajvízkút üzemeltetési engedélyt" kell beszerezni.

Mélyebb kutak fúrását az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyezi.
Az engedélyhez hivatalos tervek is kellenek. A kútfúró szakemberek megvizsgálják, hogy hol milyen mélységben és rétegben található víz, a réteg védett-e, és ha igen miért.
Ha a fúrásnak nincs akadálya, akkor jön a terveztetés, amit a kamara jegyzékében szereplő mérnök végezhet. A tervezés költsége néhány tízezer forinttól akár több százezer forintig is terjedhet, attól függően, hogy hol, milyen talajból, hogyan akarja kinyerni a vizet.
Az önkormányzat szakhatóságok bevonásával bírálja el az engedélyt. Csaknem harminc hatóság szólhat bele a fúrásba, ám a gyakorlatban csak néhánynak kell áldását adnia a létesítésre. Az engedélyeztetés akár hetekig is elhúzódhat, díja pedig egy 30-100 méter mély kútnál 35 ezer forint. A jóváhagyás birtokában a kútfúrók a kijelölt helyen elvégzik a munkát.
Ma egy kút fúrása, talajtól függően méterenként 20-40 ezer forint, vagyis átlagosan 150 ezerből jön ki egy kerti víznyerő.

Még innen sem szabad a vásár, hiszen minden föld alatti kincs, így a víz is a „korona” tulajdona, tehát annak használatáért is díjat kell fizetni az államnak. Ehhez hitelesített vízmérőt kell felszerelni a kútra. Az úgynevezett vízkészlet használati díjat számítás alapján határozzák meg. Ez átlagosan 13-15 Ft/m3, de a legdrágább is 20 Ft alatt marad. Ha valaki nem használ mérőt, úgy átalányt is fizethet, ám akkor ez a díj a duplája.

Ez hát a hivatalos eljárás.

(Forrás: Tiszta, olcsó víz feketekutakból – Népszabadság 2007. szeptember 1.)